A közúti híd egyik nyílása összeomolva fekszik a Dunában, rácsos tartói a vízbe hajolva, mögöttük az úttest lefelé billenve. Petrovaradin zárja le a túlsó partot: a vár hosszú laktanyasorai a szirt mentén állnak, mögöttük emelkedik az óratorony, az alsóváros pedig balra húzódik a vízparton, templomával együtt. A közeli part puszta iszap és törmelék, egy megdőlt oszloppal, amelynek drótjai még mindig átívelnek a résen.
Erről a helyről
A Tomiszláv herceg híd volt az első állandó közúti híd a Dunán Újvidék és Pétervárad között. 1921 és 1928 között épült, és megnyitott egy sugárutat, amely mentén Újvidék lehúzódott egészen a folyóig, és összekötötte a várost a túlparton fekvő Péterváraddal. A péterváradi alsóváros Víz-kapuját és a dunai erődítményeket az 1920-as évek elején lebontották, hogy helyet adjanak neki. A jugoszláv erők 1941-ben aláaknázták a hidat, a német megszállók újjáépítették, majd 1944-es visszavonulásuk során ismét lerombolták; az ugyanazon az átkelőn a háború után emelt pótlást Tito marsallról nevezték el. Fényképeken a város többi átkelőjétől a rácsszerkezete mentén futó hegyes díszcsúcsok különböztetik meg, egy sziluett, amely Budapest hídjaira emlékeztet.
- Dátum
- 1941–1945
- Koordináták
- 45.25463, 19.85729
- Forrás
- Fortepan
- Forrásmegjelölés
- Fortepan / Dr. Zoltán Iván
- Licenc
- CC BY-SA 4.0
- Méret
- 6851 × 4391 px
Megnyitás a teljes térképen ›