A barokk oszlopot aranyozott sugárkoszorú és kereszt koronázza, talapzatánál oroszlánalakok, a kockakőben pedig nincs sín, sem felsővezeték, tehát ez az 1911-es villamos előtti idő. Két üzletcégér olvasható, az egyik magyar sorrendben előbb adja a vezetéknevet, a másik egyszerű német vezetéknév, fölöttük cirill betűs tábla, egy kinyúló cégtáblán pedig magyar név. A felirat három nyelven fut, és a szerb piacnak nevezi a helyet ott, ahol a magyar és a német egyaránt térnek mondja, így ugyanaz a föld kétféle elképzelést hordozott arról, hogy mi is ő.
Erről a helyről
Újvidék főtere, amelyet akkor alakítottak ki, amikor a város a 18. században formát öltött. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Ferenc József császár nevét viselte; 1918 után Felszabadulás tér, a második világháború után pedig Szabadság tér lett. A neoreneszánsz Városháza (1893-1895) és a neogótikus Mária neve templom (1893-1894, 72 méteres toronnyal) néz át rajta egymásra, mindkettő Molnár György építész terve. A téren álló Tanurdžić-palota 1933-ban következett. Ivan Meštrović hét méteres bronz Svetozar Miletić emlékművét 1939-ben állították fel, a háborús megszállás alatt elrejtették, és 1944 végén került vissza a térre.
A lapon
UJVIDÉK / Főtér a Szentháromságszoborral / Главна пијаца са Тројством / Hauptplatz mit der Dreifaltigkeitssäule / SCHWARZ VILMOS / WAGNER / СРПСКА
Ujvidék. Főtér a Szentháromság-szoborral. Schwarz Vilmos. Wagner. Srpska.
- Dátum
- 1908
- Koordináták
- 45.25512, 19.84502
- Forrás
- Nyilvános online forrás
- Licenc
- Közkincs
- Méret
- 750 × 478 px
Megnyitás a teljes térképen ›