Kézzel színezett, metszett térkép, amely mindvégig kizárólag németül van feliratozva. Az újvidéki parton fekvő településeket nem saját nevükön, hanem lakóik szerint nevezik meg, az egyiket horvát faluként, a másikat sváb faluként, míg az, amiből Újvidék lett, sehol nem visel saját nevet a lapon. Az átkelőt két hajóhídként jelölik, egy redutot kint a folyóban neveznek meg, a várat pedig várkastélyra, városra, szarvműre és koronaműre, valamint belső elsáncolásra tagolják, kápolnával és majorral az alatta fekvő nyílt területen.
Erről a helyről
A város a Duna jobb partján, Újvidékkel szemben, nagy vára köré csoportosulva. Egy Cusum nevű római erőd állt itt az 1. században, és a középkori várost első alkalommal 1237-ben Peturwarod (Pétervárad) alakban jegyezték fel. Az oszmánok 1526-ban kéthetes ostrom után foglalták el, majd az 1690-es években véglegesen a Habsburgokhoz került, és Pétervárad helyőrségi várossá vált; Savoyai Jenő herceg 1716-ban győzte le a falai alatt az oszmán hadsereget. A barokk alsóváros (Podgrađe) még mindig ott áll a vár falai alatt. Sokáig Újvidéktől külön igazgatva, Pétervárad elvesztette utolsó önálló községi státuszát, amikor a 2019 márciusi városi statútum teljesen beolvasztotta Újvidék városába.
A lapon
2 Schiffbrucken / Croaten Dorff / Schwabendorff / Insel Schanz / Schloß / Statt / Horn Cron und Werck / Das innere Retranchement / Capell / Meyerhoff
2 hajóhíd / Horvát falu / Svábfalu / Sziget-sánc / Kastély / Város / Szarvasmű, koronamű és külső mű / Belső sáncmű / Kápolna / Majorság
- Dátum
- 1700-as évek
- Koordináták
- 45.25000, 19.86700
- Forrás
- Nyilvános online forrás
- Licenc
- Közkincs
- Méret
- 1600 × 1200 px
Megnyitás a teljes térképen ›