Tömeg tölti meg a teret a Városháza és annak óratornya előtt, a középen álló Szentháromság-oszlop köré gyűlve. Lovas szekerek és napernyővel fedett piaci standok szegélyezik a tér peremét, minden látható alak gyalog, szekéren vagy lovon közlekedik, egyetlen gépjármű sincs sehol a képen. A lapot pirossal Ujvidek felirat jelöli a bal felső sarokban, az öltözék pedig végig eduárdi stílusú.
Erről a helyről
A legnagyobb emlékmű, amelyet a főtér valaha hordozott, és ma már nincs meg. Katolikus Szentháromság-oszlop a szentháromság- és pestisoszlopok közép-európai hagyományában, 1781-ben állították, és helyben a pestistől való védelemhez kötötték. 1781. július 25-én a város elvitette a köztéri mérleget a térről, mert a katolikus közösség ott kívánta felállítani a kőemlékművet, a tér ekkor még Nagypiacként működött. Kőből, kemény mészkőből és vörös márványból épült, több szobrászati szinten, és 1866-ban jelentősen helyreállították. A közölt magasságok eltérnek, nagyjából 15 és 20 méter között. A szobrász kiléte nincs biztosan megállapítva, mert a dokumentáció nagy része elveszett, amikor Újvidéket 1849-ben elpusztították.
Képi programja a katolikus áhítatot magyar és Habsburg politikával kapcsolta össze: Szent István, Szent László, I. Lipót császár, Szűz Mária, Szent Pál és Avilai Szent Teréz, felül a Szentháromsággal. 1918 után az osztrák-magyar címereket a hírek szerint átalakították, majd ismét az 1941-től tartó magyar megszállás alatt. Átvészelte az osztrák-magyar időszakot, a Jugoszláv Királyságot és a háborút, és régebbi a mellette álló templomnál: a mai Mária neve templom 1892 és 1895 között épült, így az itteni fényképek többségén az emlékmű a legrégebbi dolog a képen. A háború utáni hatóságok az 1940-es évek végén bontották le, rendszerint 1947-re vagy 1948-ra keltezve, és az egyik megadott indok az volt, hogy a teret nagy gyűlések számára szabaddá tegyék. Hogy mi lett a darabokkal, nincs meggyőzően dokumentálva; több későbbi beszámoló Telepre viszi őket, az egyik az ottani Szent Erzsébet-templom telkére, egy másik építőanyagba.
A Szabadság téren állt, a Városháza és a Mária neve templom között, mintegy 35 m-re a templomtól.
Könnyen összetéveszthető a Vízkereszti kereszttel, amely külön és sokkal kisebb emlékmű, és itt saját szócikke van. Fényképen az oszlop körül nincs korlát, és felhőket, angyalfejeket, sarkain álló szobrokat és füzéreket hordoz, csúcsán kereszttel. A kereszt vaskorláton belül áll, sarkain lámpákkal, sima ovális medalionnal díszített talapzaton, és a teteje csupasz feszület. Az oszlop soha nem hagyta el a teret, a keresztet 1910-ben helyezték át.