Két nő áll a Korzo, Újvidék egyik legkorábbi állandó mozija bejárata előtt, a Svojina épületegyüttes udvarán, a mai Zmaj Jovina 4. szám alatt. A kis szabadon álló épület eredetileg 1901-ben épült fényképészeti műteremnek, Anton Tikmajer jegyezte terv alapján, később mozivá alakították. Az újvidéki filmszínház fejlődését vizsgáló kutatás a Korzo megnyitását 1912-re teszi. Terme a város korai filmkultúrájának fontos helyszíne lett, és Vladimir Totović helyben készült Lopov-detektiv című filmjének bemutatójához kötődik. A fénykép a mozi díszített bejárati homlokzatát mutatja, a három íves nyílás fölötti szerb cirill betűs felirattal.
Erről a helyről
Az óváros gerince, amely a Szabadság tértől a püspöki palotáig fut. Újvidéken egyetlen utcát sem neveztek át ennyiszer. Glavna ulicaként, azaz Hauptgasse néven kezdte, egy felkelés után egy ideig Magazinski sokak volt, 1867 után a magyar közigazgatás alatt Fő utca lett, majd az osztrák-magyar uralom utolsó évtizedeiben Kossuth Lajos utca. A két háború között Kralja Petra I. volt, a háborús megszállás idején Mussoliniről nevezték el, a felszabadulás után ismét Kralja Petra I., azután Maršala Tita, mielőtt Zmaj Jovinánál maradt volna, Jovan Jovanović Zmaj költő után. A legrégebbi ház benne a 28-as szám, a Kod belog lava, 1720-ban épült, és a város első emeletes házainak egyike. Ma sétálóutca, üzletekkel, könyvesboltokkal és kávézókkal. Egy figyelmeztetés annak, aki a felirat alapján keltez egy képet: a Kossuth név nem maradt ezen az utcán. A Miletićeva, a régi Lebarski sokak viselte az 1941 és 1944 közötti magyar megszállás alatt, ezért egy Kossuth utcát ábrázoló képeslapot előbb keltezni kell, mielőtt elhelyezhető volna.