A kockakövek között nincs sín, és nincs felsővezeték sem, tehát ez a tér az 1911-ben megjelent villamos előtt, forgalmát sorokba állított konflisok és ponyvás piac adja. Az 1893 és 1895 között épült városháza erkélyes tornyát mutatja, a barokk Szentháromság-oszlop a talapzatán áll a burkolat közepén, a szemközti eklektikus palota pedig, óriásrendű pilaszterekkel és kerek ablakkal az oromzatában, az Újvidéki Takarékpénztár, amelynek neve a párkányzatba van vésve, de ezen a levonaton túl kopott ahhoz, hogy olvasható legyen.
Erről a helyről
Újvidék főtere, amelyet akkor alakítottak ki, amikor a város a 18. században formát öltött. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Ferenc József császár nevét viselte; 1918 után Felszabadulás tér, a második világháború után pedig Szabadság tér lett. A neoreneszánsz Városháza (1893-1895) és a neogótikus Mária neve templom (1893-1894, 72 méteres toronnyal) néz át rajta egymásra, mindkettő Molnár György építész terve. A téren álló Tanurdžić-palota 1933-ban következett. Ivan Meštrović hét méteres bronz Svetozar Miletić emlékművét 1939-ben állították fel, a háborús megszállás alatt elrejtették, és 1944 végén került vissza a térre.
- Dátum
- 1905
- Koordináták
- 45.25512, 19.84502
- Forrás
- Nyilvános online forrás
- Licenc
- Közkincs
- Méret
- 1920 × 1499 px
Megnyitás a teljes térképen ›