Ponyvával árnyékolt bódékból álló piac áll a tér szélén, miközben egy hintó várakozik a városháza lépcsője előtt, és nyírt, gömb koronájú fák szegélyezik a járdát. A fejléc a várost Uj-Vidék alakban, kötőjellel írja, ugyanannak a névnek régebbi szedésével. Lila tintával írt kézírásos jegyzet szeli át az eget, a lap pedig a helybeli Herger Ágoston kiadót nevezi meg Uj-Vidékről.
Kiadta Ágoston Herger
Erről a helyről
A városháza, amelyet Újvidéken ma is Magistratnak hívnak, a Szabadság téren áll a katolikus templommal szemben, és több mint egy évszázada ad otthont a városi önkormányzatnak. A tisztség 1748-ból való, amikor az akkor Péterváradi sáncnak nevezett települést szabad királyi várossá emelték, de az első másfél évszázadban a magisztrátus egyik házat a másik után bérelte a városban. Hogy hol álljon az új ház, azon vita folyt: Svetozar Miletić és hívei abban a negyedben akarták, ahol a szerbek laktak, a katolikusok a főtéren, a saját templomukkal szemben, és a katolikusok győztek. Molnár György, aki a munkáért nem fogadott el tiszteletdíjat, többször átdolgozta a terveit, és részben a grazi városházára tekintett; Karl Lerer és Jožef Cocek építette fel 1893 és 1895 között. Téglalap alaprajzú neoreneszánsz palota, minden sarkán egy-egy kupolával és a közepe fölött erkélyes toronnyal, homlokzatán Julije Anika újvidéki szobrász görög istennőket ábrázoló allegorikus alakjaival, dísztermét pedig Pavle Ružička festette ki. A toronyban egykor a Matilda tűzharang lógott, amelyet a háborúban beolvasztottak.
A lapon
Újvidék Városháza
Újvidék. Városháza.
- Dátum
- 1900. szeptemberig
- Koordináták
- 45.25477, 19.84460
- Forrás
- Zempléni Múzeum, Szerencs - képeslapok
- Forrásmegjelölés
- Zempléni Múzeum, Szerencs
- Licenc
- Közkincs
- Méret
- 2309 × 1506 px
Megnyitás a teljes térképen ›