A Szentháromság-oszlop és a Városháza tornya uralja a teret, villamos halad el a jobb szélen, lovas kocsi és egy kis stand pedig áll az oszlop lábánál. 1941. július 23-ára datálva, a város magyar megszállása idején.
Erről a helyről
A városháza, amelyet Újvidéken ma is Magistratnak hívnak, a Szabadság téren áll a katolikus templommal szemben, és több mint egy évszázada ad otthont a városi önkormányzatnak. A tisztség 1748-ból való, amikor az akkor Péterváradi sáncnak nevezett települést szabad királyi várossá emelték, de az első másfél évszázadban a magisztrátus egyik házat a másik után bérelte a városban. Hogy hol álljon az új ház, azon vita folyt: Svetozar Miletić és hívei abban a negyedben akarták, ahol a szerbek laktak, a katolikusok a főtéren, a saját templomukkal szemben, és a katolikusok győztek. Molnár György, aki a munkáért nem fogadott el tiszteletdíjat, többször átdolgozta a terveit, és részben a grazi városházára tekintett; Karl Lerer és Jožef Cocek építette fel 1893 és 1895 között. Téglalap alaprajzú neoreneszánsz palota, minden sarkán egy-egy kupolával és a közepe fölött erkélyes toronnyal, homlokzatán Julije Anika újvidéki szobrász görög istennőket ábrázoló allegorikus alakjaival, dísztermét pedig Pavle Ružička festette ki. A toronyban egykor a Matilda tűzharang lógott, amelyet a háborúban beolvasztottak.