Képek14

Egy art deco épület, lovaskocsi és kerékpár alatta, Újvidék

1919–1941 · postcard

Modern funkcionalista épület, Újvidék

1919–1941 · postcard

I. Sándor Király Nemzeti Otthona

1938

Végig a fasoros körúton, Mária királyné sugárút, Újvidék, 1940

A Park Szálló fürdője, a Felszabadulás tér és az Emlékcsarnok

1941. májusig · postcard

A Levente Otthon, egykor a Sokol-otthon, Újvidék

1941–1944

Újvidék négy nézete: a Bánság-torony és egy V betűvel jelölt épület

1941–1945 · postcard

Újvidék: egy mozi, a székesegyház és a Bánsági palota tornya

1941–1945 · postcard

Újvidék négy nézetben: a Bánovina-palota tornya, dohánynagykereskedő

1941–1945 · postcard

Öt nézet: repülőgépek a folyó és a templomtorony felett

1942. májusig · postcard

Ifjúsági Ház, Levente-otthon, Újvidék, 1942

Hét nézet, középen a templomtoronnyal

1944. márciusig · postcard

Kilenc nézet Újvidékről, középpontban a Városházával, 1944

1944. februárig · postcard

Erről a helyről

A Sokol-csarnok 1934 és 1936 között épült Đorđe Tabaković terve szerint, az újvidéki Sokol tornászmozgalom helyi csoportjának kérésére, és pályafutása legjelentősebb modernista épületei közé tartozik. I. Sándor király Nemzeti Otthonaként avatták fel, a nevet 1938-as képeslapok nyomtatták rá, és létrejötte nagyrészt Ignjat Pavlasnak, a bácskai Sokol-kerület vezetőjének munkáját dicséri, akinek nevét ma az utca viseli. A tégla- és üvegfront mögött tornaterem, fürdős öltözők, nagy terem előadásokra és gyűlésekre, tárgyalótermek, egy Sokol-múzeumnak szánt tér és egy étterem húzódott az alagsorban, mellette pedig ugyanakkor sportpályát alakítottak ki. Az 1941 és 1944 közötti magyar megszállás idején a lapok Levente-otthonra keresztelik át, a Levente ifjúsági testület otthonára, az épületben ma pedig az Ifjúsági Színház működik, Szerbia legrégebbi bábszínháza.