Egy fotografikus képeslap egy kopár, lapos tetejű, egyszerű geometriai tömegű épületet mutat, földszintjét egy feliratos cégérrel ellátott üzletnek adták bérbe. Kerek gömbű utcai lámpa áll a sarkon, egy kis kézikocsi és egy gyalogos pedig átkel az egyébként csendes utcán.
Erről a helyről
A Sokol-csarnok 1934 és 1936 között épült Đorđe Tabaković terve szerint, az újvidéki Sokol tornászmozgalom helyi csoportjának kérésére, és pályafutása legjelentősebb modernista épületei közé tartozik. I. Sándor király Nemzeti Otthonaként avatták fel, a nevet 1938-as képeslapok nyomtatták rá, és létrejötte nagyrészt Ignjat Pavlasnak, a bácskai Sokol-kerület vezetőjének munkáját dicséri, akinek nevét ma az utca viseli. A tégla- és üvegfront mögött tornaterem, fürdős öltözők, nagy terem előadásokra és gyűlésekre, tárgyalótermek, egy Sokol-múzeumnak szánt tér és egy étterem húzódott az alagsorban, mellette pedig ugyanakkor sportpályát alakítottak ki. Az 1941 és 1944 közötti magyar megszállás idején a lapok Levente-otthonra keresztelik át, a Levente ifjúsági testület otthonára, az épületben ma pedig az Ifjúsági Színház működik, Szerbia legrégebbi bábszínháza.