1883Hajóhíd
Újvidék Péterváradról nézve
Egy oldal egy fraktúrral szedett német könyvből, amely megnyitja a Bácskáról szóló fejezetet, tehát a régiót egy németül olvasó közönségnek írták le a Magyar Királyságon belül. A felső táblát a képen belül Morelli metsző szignózta, az oldalsó magas táblát pedig Cserna, és ez a második tábla követi a pontonhidat, amint az a Dunán át úszóin kinyúlik, emberekkel, akik átsétálnak rajta. A szöveg a Bácskát 11 079 négyzetkilométeres síkságként adja meg az alsó Duna és a Tisza között, amely Bajától és Maria-Theresiopeltől Újvidékig húzódik, alkotva Bács-Bodrog egyesített vármegyéket, és megjegyzi, hogy a név a török korban jött használatba, és megjelenik az 1699-es karlócai békeokmányban.
Erről a helyről
Mielőtt itt bármilyen állandó híd állt volna, Újvidéket és Péterváradot a Dunán tölgyfa úszókra fektetett fa hajóhíd kötötte össze. Ilyen átkelőket a tizenhetedik század vége óta használtak, és az első állandó híd 1788-ból való; Hagen hídjaként ismerték, arról a tisztről, Hagen báróról, aki egy mannheimi híd mintájára tervezte. Minden tavasszal a Péterváradon állomásozó pontonos alakulat rakta le, és az első jég előtt szedte fel, középső szakaszát pedig félre lehetett húzni, hogy a folyami forgalmat átengedje. A szekerek vámot fizettek, míg minden kézben vitt holmi ingyen ment át, a két város lakói díj nélkül keltek át, és az évadot minden évben Újvidék polgármestere és a vár parancsnoka nyitotta meg kézfogással. A hidat 1918-ban távolították el utoljára, amikor megkezdődött a munka azon az állandó átkelőn, amelyből a Tomiszláv herceg híd lett.
A lapon
Die Bácska / Neusatz, von Peterwardein gesehen / MORELLI G.F.I.MK.s / Cserna
A Bácska. Újvidék, Péterváradról nézve. Morelli G.F.I.MK.s. Cserna.
- Dátum
- 1883
- Koordináták
- 45.25463, 19.85729
- Forrás
- Nyilvános online forrás
- Licenc
- Közkincs
- Méret
- 1364 × 2000 px
Megnyitás a teljes térképen ›