Kézzel színezett panorámalap észak felé tekint a Dunán át egy vendéglő teraszáról a péterváradi parton, a teraszasztalok és a fehér drótszékek üresen állnak az előtérben az öntöttvas lámpák között. A vízen túl a város a Mária neve templom magas tornyától egy jobbra álló kupolás templomtoronyig húzódik, a régebbi tetők között háború utáni tömbökkel és egy hosszú fehér irodaépülettel, miközben alant a városi part nyílt homokos előpart, kővel felhalmozva. Jobbra acél rácsos híd visz át egy autóbuszt a folyón, az a háború utáni átkelő, amely ott állt, ahol ma a Varadin híd áll.
Erről a helyről
A város a Duna jobb partján, Újvidékkel szemben, nagy vára köré csoportosulva. Egy Cusum nevű római erőd állt itt az 1. században, és a középkori várost első alkalommal 1237-ben Peturwarod (Pétervárad) alakban jegyezték fel. Az oszmánok 1526-ban kéthetes ostrom után foglalták el, majd az 1690-es években véglegesen a Habsburgokhoz került, és Pétervárad helyőrségi várossá vált; Savoyai Jenő herceg 1716-ban győzte le a falai alatt az oszmán hadsereget. A barokk alsóváros (Podgrađe) még mindig ott áll a vár falai alatt. Sokáig Újvidéktől külön igazgatva, Pétervárad elvesztette utolsó önálló községi státuszát, amikor a 2019 márciusi városi statútum teljesen beolvasztotta Újvidék városába.
- Dátum
- 1961. októberig
- Koordináták
- 45.25000, 19.86700
- Forrás
- Zempléni Múzeum, Szerencs - képeslapok
- Forrásmegjelölés
- Zempléni Múzeum, Szerencs
- Licenc
- Közkincs
- Méret
- 2480 × 1541 px
Megnyitás a teljes térképen ›