1896–1918Pétervárad
A hajóhíd Péterváradnál, sziluettben
Hosszú, alacsony híd szeli át a Dunát sziluettként az esti égbolt előtt, előtérben egy csónak horgonyával és orrával, a túlparton pedig csónakházakkal. A képeslap magyar és német felirata pontonhídnak nevezi, kiadója, a budapesti magyar Rotophot Társaság pedig az osztrák-magyar korszakra utal.
Erről a helyről
A város a Duna jobb partján, Újvidékkel szemben, nagy vára köré csoportosulva. Egy Cusum nevű római erőd állt itt az 1. században, és a középkori várost első alkalommal 1237-ben Peturwarod (Pétervárad) alakban jegyezték fel. Az oszmánok 1526-ban kéthetes ostrom után foglalták el, majd az 1690-es években véglegesen a Habsburgokhoz került, és Pétervárad helyőrségi várossá vált; Savoyai Jenő herceg 1716-ban győzte le a falai alatt az oszmán hadsereget. A barokk alsóváros (Podgrađe) még mindig ott áll a vár falai alatt. Sokáig Újvidéktől külön igazgatva, Pétervárad elvesztette utolsó önálló községi státuszát, amikor a 2019 márciusi városi statútum teljesen beolvasztotta Újvidék városába.
A lapon
Fahíd a Dunán, Péterváradnál; Pontonbrücke über die Donau bei Pétervárad
Fahíd a Dunán, Péterváradnál.
- Dátum
- 1896–1918
- Koordináták
- 45.25000, 19.86700
- Forrás
- Zempléni Múzeum, Szerencs - képeslapok
- Forrásmegjelölés
- Zempléni Múzeum, Szerencs
- Licenc
- Közkincs
- Méret
- 2324 × 1475 px
Megnyitás a teljes térképen ›